A szövetséges légierő gépei 1944 tavaszától rendszeresen bombázták Magyarországot, főként az ipari létesítményekre fókuszálva. Komáromot több ízben is érte légitámadás, az egyik legnagyobb erősségűt az amerikai légeirő B-17-es gépei hajtották végre 1944. július 2-án.

Valószínűleg elsőre mindenkinek a zabhegyezés jut eszébe, de a valóságban létezett egy ókori civilizáció Európában, amely nevét a Romániában, Moldvában, a Prut folyó mellett fekvő Cucuteni (Kukutyin) községről kapta, melynek környékén a neolitikumból való 5-7000 éves leletek előkerültek.

Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén. Erőssége a Richter-skála szerint 6,3-as volt és 1763. június 28-án következett be.

Még mindig sok titkot rejt a második világháború, de az egyik máig legvitatottabb esemény Kassa bombázása 1941. június 26-án.

Az elméletet László Gyula (1910. március 14., Kőhalom -1998. június 17., Nagyvárad) Széchenyi-díjas régész és képzőművész dolgozta ki, halálának évfordulóján neki állítok említek ezzel a rövid írással.

Győr mellett, 215 évvel zajlott az a csata, amelyben Napóleon hadai szétverték az utolsó magyar nemesi felkelés seregeit

Ma már úgy tűnik, hogy Buda, illetve jó másfél évszázada Budapest mindig is az ország központja volt. De ez nem így van...

1944. június 6-án indult meg a szövetségesek normandiai offenzívája, mely során az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén. A Rommel német tábornok által „leghosszabb napként”, a brit stratégák által pedig „D-nap” fedőnéven emlegetett nap sorsdöntő jelentőséggel bírt a második világháború folytatása szempontjából.

A 20.században nagyon sok jeles ember élt, alkotott Gútán, és fáradhatatlan munkával segítették, óvták közösségünket. Közülük egyik Bognár Gergely plébános.

Született 1868-ban Pósfán. Középiskoláit Pozsonyban végezte el. Teológiát Esztergomban tanulta. Pappá 1892-ben szentelték. Működését mint káplán Pozsonypüspökin kezdte meg, 1896—1927-ig Dunahidason, utána pedig Gután plébános. Szentszéki tanácsosnak 1926-ban nevezték ki. Elnöke az iskolaszéknek és a Hitelszövetkezetnek, a Gútai Fogyasztási Szövetkezetnek, az Alsó-Csallóközi Ármentesítő IV-ik körzetének elnöke, az Egységes Magyar Párt helyi csoportjának díszelnöke, a Népművelődési Bizottságnak stb. A cseh megszállás alatt felfüggesztették kongrua és nyugdíjigényét. Minden lehetőt elkövetett, hogy megkönnyítse azoknak a magyaroknak életét, sorsát, akik a cseh önkény és igazságtalanságok által szenvedtek. A magyar érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa és kinevezett esztergomi protonotárius kanonok. 1947. máj. 30-án hunyt el, életének 80., pappászentelésének 55. évében. Az esztergomi bazilika kriptájában temették el.

Forrás: Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

Szerkeszti: Sárközi János

Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke megrendítő felszólalásban számolt be a trianoni békeszerződés aláírásáról