1864. augusztus 22-én, az első genfi egyezmény aláírásakor született meg a Nemzetközi Vöröskereszt, az első semleges szervezet, mely a harctéri sebesültek ellátására szakosodott. Az alapító, Henri Dunant által megálmodott Vöröskereszt az elmúlt 150 évben a történelem valamennyi jelentős hadszínterén megjelent, és katonák millióinak életét mentette meg.

1038. augusztus 15-én hunyt el Magyarország első keresztény uralkodója, az államalapító Szent István király (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. 1083-ban szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.

Az augsburgi csata a magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb csatája volt, amely 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte. A csatát a német történelem egyik legjelentősebb eseményeként tartják számon

A Magyar Királyság legnagyobb részéből a 17. század végére már kiűzték a törököt, ám az továbbra is jelentős erővel rendelkezett. A vereségbe nem nyugodott bele, és több ízben intézett támadást Magyarország ellen. Ilyen hadjárat volt 1716 nyarán, ám ez a keresztény seregek fényes győzelmével végződött.

908. augusztus 3-án semmisítették meg a kalandozó magyarok Eisenach mellett Burghard türingiai őrgróf (ur. 892-908) seregét.

1945. augusztus 2-án adta ki Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétumát, mely az ország területén élő nem-szláv népességet megfosztotta állampolgárságától. Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos beolvasztását.

1664. augusztus 1-jén vívták meg a Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.

1849. július 31-én győzték le Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok egyesült erői Bem József maroknyi seregét a Segesvár mellett vívott ütközetben. A magyarok számára gyászos eredménnyel végződő csata elsősorban arról nevezetes, hogy Segesvárnál tűnt el a forradalom és szabadságharc híres költője, Petőfi Sándor.

1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király (ur. 1903-1921) elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, ezáltal néhány napon belül világméretű háború robbant ki, mely négy év alatt romba döntötte Európát.