Vasárnapi útravaló- Prohászka Ottokár nagyböjti gondolatai

Gondoljuk el, ha nem volnának a világon hegyek, milyen képet mutatna a föld! Ahol nincs hegy, hacsak Bakony is, ott mocsár, vagy pusztaság, Szahara van. A mocsár piszok, vér, a Szahara sivatag, skepszis. Én hegy akarok lenni, nem sík, száraz országút, posvány. Ha én úgy kiemelkedhetnék, mint egy szent hegy, melyen a kereszt áll! Harmadik gondolat: Szt. József hónapja. József nincs a keresztfa alatt, a fájdalmas Anya egyedül áll ott, talán azért, hogy fájdalma tökéletesebb lehessen.

Szt. József Jézust gyermekségében gondozza, neveli, oltalmazza. Ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek, olyan odaadók, oly öntudatlanul csüngők, a ti ajkatok nem lesz édesanya-keresés – nem mentek be Isten országába. Legyünk gyermekek, a jó Isten felé hajlók, őt átölelők; ne legyen köztem és az isteni hatalom közt a bűn fala, még egy hideg lehelet sem.