Sortáncjárás
Gúta régi szokása Pünkösdkor a vámkerék állítás, úgy az évben is a gútai ifjúság több helyen állított fel vámkereket. ( a vámkerék áll egy hosszú fenyőből, hozzá tolnak egy vékonyabb fenyőt ennek végéhez kereket tesznek egy nagy topolja jegenye ágat a kerék után hozzáerősítenek melyen többszínű szalagok zsebkendők és itallal telt üvegek vannak)
Pünkösd hétfőn a délutáni órákban a fiatalságba megállapított órarendben elkezdi a táncot több ezer nézőközönség jelenlétében.
Ezután elindul a táncsereg a nézőkkel együtt folytonosan keringő sortáncot járva a plébániára és más érdemesebb helyekre. Ott már a nézőközönség több ezer Ellepik az udvart, utcát. A legények bírája a háziurat felköszönti. Ezután a tánc megkezdődik s több darabot táncolnak. A táncmesterek felkérik a háziurat és úrnőjét a táncra, mit ők többnyire elfogadnak. Tánc után a táncmesterek a megtisztelttől jutalomban részesülnek, ezek után a táncsereg a nézőközönséggel együtt visszamegy, ki-ki a maga vámkerekéhez, folytonosan táncolva. Ott újra megkezdődik a hajnalig tartó tánc. Belépődíj nincs, mivel a vámkerék az utcán van felállatva. A költségek fedezése a táncoló legényeket egyenkint a zenekar 2 tagja odakíséri a vámkerékhez, ott valóságos vaslánccal a legény lábát a vámkerékhez kötözik. A táncosa 3-5 koronával a legényt megválthatja. A legény így szabad lesz. Ez ismét egy másik leányt hív fel táncolni, kivel ugyan ily eljárás történik. A vámkerék fennáll aratási vásárig. Vásár napján zeneszó mellett döntik le.
"Csallóközi Hírlap" 1927.VI.12