Interjú Horváth Árpáddal, Gúta polgármesterével: „Épül a város!” I. rész

Legutóbb tavaly beszélgettünk, közvetlenül a választások után. Akkor még a csökkentett létszámú önkormányzat miatt bizonyos erőviszonyok elrendeződésének kérdéséről beszéltünk. Mennyire sikerült letisztázni a szerepeket és hogyan halad az önkormányzati munka?

Úgy látom, a kisebb önkormányzatnak, tizenhét tagú, pozitív hozadéka van. Az erőviszonyokat tekintve: három frakció működik és van három képviselő, akik nem tagjai semmilyen frakciónak. Mindez azt jelenti, hogy mindig egyeztetésekre van szükség. Így hozzuk meg döntéseinket. Az elején voltak körülményesebben levezényelhető önkormányzati ülések, de ez minden ciklus elején így van. Azt is pozitívan értékelem, hogy erősek a szakbizottságok, és a hattagú tanáccsal összegezzük a bizottságok véleményét és a legtöbb esetben megszületik a konszenzus. Ugyan vannak érdekes nézetek, hiszen nem mindenben értenek egyet a képviselők, de ez így van jól.

Említést érdemelnek a fiatal képviselők is, akikről legutóbb úgy nyilatkozott, még bele kell tanulniuk az önkormányzati munkába. Úgy látja, sikerült?

Érezhető rajtuk, hogy még nincsenek száz százalékig benne, de jönnek ötletekkel és annak megvalósítását a hivatalra bízzák, illetve a hivatal tájékoztatja őket, hogy az adott dolognak milyen pénzügyi, törvényi vonzata van. Örülök az elhivatottságuknak és a közreműködésüknek.

A városi hivatal munkájáról is szót ejtettünk, akkor éppen hivatalvezetőt keresett, majd megbízta Finta Zoltánt. Helyes döntés volt?

Nagyon jól együtt tudunk dolgozni. Őszinték vagyunk egymáshoz, igazán jó a kapcsolat. Sok múlott rajta, hogy a hivatal így tudjon működni, ahogy az működik. Az elején rengeteg kihívással szembesült, viszont kiválóan helytállt és jól végzi a munkáját. Elégedett vagyok. A képviselőkkel is kialakított egy munkarendet, ezt is jól viszi. Tudja, mi a feladata, irányítja a hivatalt, amin belül számos változást hozott. Idő kellett, hogy beletanuljon, és úgy látom, jól csinálja.

Ugyanakkor az előző hivatalvezető, Németh Ivett, jelenleg önkormányzati képviselő. Tudvalevő, hogy tavaly igencsak megromlott Önök között a viszony. Most milyen a kapcsolatuk?

Találkozunk, beszélgetünk. Úgy látom, mindketten megértettük, hogy aki elindul a választáson, az vagy megnyeri, vagy nem. Ő már elfogadta ezt az állapotot, munkát talált magának Komáromban, és mint képviselő láttatja magát és aktívan kiveszi a részét a munkából. Igyekezik, és jóhiszeműen látom, minden tőle telhetőt megtesz és látni, készül a három év múlva esedékes választásokra. Hozott ötleteket, kéréssel érkezett, továbbra is kommunikálunk. Tehát megszűnt az a feszültség, ami volt. Most konkrét munkafeladatokról beszélgetünk.

Említette, hogy tizenhét tagú a képviselőtestület és emiatt is több az egyeztetés. Mennyivel nagyobb kihívás, mint korábban és milyen eszközökkel próbálja egyszerűsíteni?

Az egyik ülésen volt arról szó, hogy áttérünk a digitális önkormányzat bevezetésére. Ez azért fontos, mert ez által számos komolyabb változást hoz a képviselők és a hivatal munkájába. Egyszerűbbé és gyorsabbá válik. Minden képviselő egy internetes platformon keresztül fog tudni kommunikálni a hivatallal, lesz egy postafiókja, amivel hozzá tud szólni, véleményezni tudja az anyagokat. A lényege, hogy nem papíralapon kapja meg az önkormányzati anyagokat, hanem digitális formában tudja elérni. Így az esetleges változtatásokról is könnyebben értesül, sms formában kap róla értesítést. Felgyorsul a tárgyalási rend a bizottságokon és aztán a testületi üléseken egyaránt. Gyorsabb ütemben fog történni a szavazás is, és az archiválás is könnyebbé válik. Januártól fogjuk alkalmazni és még abban az évben szeretnénk, ha a lakosok is egyszerűbben tudnának ügyet intézni.

Ennek kapcsán a városi honlap is megújul?

Természetesen ez is része ennek a projektnek. Őszintén megmondva, nem foglalkoztam vele, de úgy látom, szükséges. Még bizonyos lépések késleltetik a megvalósítását, ugyanakkor érzékelem a lemaradásunkat e téren és a következő időkben mindezen javítani szeretnénk. Szintén színesebb és egyszerűbb honlapot kívánunk létrehozni. Ma még számos olyan régi anyag elérhető, ami már nem aktuális. Ezen szeretnénk a közeljövőben változtatni.

Elég sok minden történt az elmúlt egy év alatt. Emeljen ki néhány jelentős beruházást. Mi az, amit sikerült megvalósítani?

Volt olyan szerencsénk, hogy a város anyagilag helyrebillent. Ugye voltak évek, amikor nagy pénzhiánnyal zártunk. A foganatosított megszorító intézkedéseknek köszönhetően ez megváltozott. A tavalyi évet százhetven ezer eurós többlettel zártuk, s ez az új évre jó kiindulópontnak számított. Annyira nem kellett a nadrágszíjat összehúzni. A másik pedig, hogy ingatlaneladásból és banki részvények eladásából jelentős bevételekre tettünk szert. Mintegy kétszáz ezer euró befolyt. A törvény kimondja, hogy amit a város az ingatlaneladásból szerez bevételt, azt újra be kell fektetnie, kapitális kiadásként kell kezelni. A beruházások részét képezik a városfejlesztési tervnek, aminek aktualizációjára nyertünk pénzt. Ugyanígy a gazdasági és szociális fejlesztési terv is elkészül, illetve ötezer euróért megrendeltük a városközpont fejlesztési tervét, amely tartalmaz új parkolók, utak és járdák kialakítását a főtéren. Egyelőre késnek az EU-s felhívások, azonban mi nem várhatunk a pályázatok kiírására, előre kell dolgoznunk, s aztán csak be kell küldenünk. Elkészült az urnafal, a sportcsarnok egy részét is sikerült felújítani (öltözők + zuhanyzó, szociális helyiség). Mindez harmincötezer eurót emésztett fel. Félúton vagyunk, tavasszal folytatjuk. Folyamatban van a művelődési központ színházterme fűtésrendszerének felújítása, a több mint negyven éves és elavult rendszert korszerűsítettük. A választásokkor nagy port kavart, hogy a magyar óvoda kihelyezett épületét felújítottuk, míg a mögötte lévő szlovák óvoda pavilonjával nem foglalkoztunk. Akkor ígéretet tettünk, hogy belátható időn belül arra is sort kerítünk, nemrég megkezdődtek a felújítási munkálatok, hamarosan elkészül. Mindez negyvenkilenc ezer euróból valósul meg. Ezen kívül vár még ránk a fahíd felújítási munkálatainak elkészítése, megvan a rá a mintegy tizenöt ezer euró, a faanyag is a rendelkezésünkre áll, hamarosan nekilátunk. A másik pedig a Szent Rozália parkban található kápolna külső burkolatának felújítása, hiszen szégyenletes a jelenlegi állapot, ezt is megoldjuk, ahogyan a park bejáratát is felújítjuk, illetve a Brünni téri óvoda tetőszigetelése is tervben van. Épül a város!

Korábban szó volt a Béke utca-Szent Anna-Állomás utca útburkolatának felújításáról. Elhangzottak elképzelések, azonban nem történt előrelépés. Miért?

Tudni kell, hogy rettentően sok pénzt emésztene fel. Bár tavasszal elsőként azon az útszakaszon végeztettük el az úthibák javítását. Valamit segített a kamionforgalom kizárása, nyilván ezzel picit tehermentesítettük ezt az útszakaszt. Az ott lakók ezt pozitívan értékelték, már messze nem érkezik annyi panasz, mint korábban. Ugyanakkor a problémát nem sikerült megoldani. Meglátjuk, tavasszal milyen pályázati lehetőségek lesznek, s annak függvényében fogjuk megvalósítani a felújítást, ám ha máshogy nem, akkor szükségszerű lesz saját forrásainkból előteremteni az anyagi eszközöket, vagy akár hitelből is.

Szintén pozitívan értékelték az emberek a tavaly átadott kerékpárutat. Akkor elhangzott, folytatást is terveznek.

Vannak ilyen tervek. Nagyon sok tervező megkeres, azt tudom mondani, nagyon sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel is. Információim szerint újra lesz lehetőség kerékpárutak építésére. Számos elképzelésünk van. Az egyik, hogy leaszfaltoznánk a töltéskoronát a Vág hídjától egészen a vashídig, ezáltal könnyebben megközelíthető lenne a vízimalom, ez turisztikailag is hasznos lenne. Van rá pályázati lehetőség. Olyan elképzelés is van, hogy a kerékpárutat bekötni a városba, mégpedig a csörgői szivattyúállomástól elérve a halastóig és a városközpontig megépíteni, illetve egy másik lehetőség szerint a Vág hídjától a Kollár utcán át egészen a város központjáig. Egy másik terv szerint a belvárosi kerékpárút-hálózat kialakítására is van lehetőség. Azaz, hogy az idősebbek eljussanak a központba a postáig illetve a buszmegállóig. Arról is tudomásunk van, hogy lesz egy a biztonságos kerékpár-közlekedést elősegítendő pályázati lehetőség, itt a Brünni tértől az ipari zónáig vezetne egy kerékpárút. Két dolog kerül előtérbe: a biztonságos munkába járás és a turisztika.

Épp ez utóbbinál is észlelhető, hogy beszélünk róla, ám előrelépés nem igazán történik. Ha csak a Dögös területről értekezünk, terv van, csak a megvalósítást hátráltatja a nem rendezett telekviszonyok. Mikorra várható valamilyen fejlemény?

Sajnos, amíg nincs bírósági határozat, addig mi sem tudunk mit csinálni. Mégcsak konkrét időpont sem ismert. Ez annyira kesze-kusza, mivel az úrbéri társaság minden döntést megfellebbez. Már a legfelsőbb bíróságot is megjárta az ügy, kétszer is, és még sincs hatályos döntés. Immár huszonöt éve húzódik ez az egész, nem lehet mit tenni. Várni kell.

Milyen kilátások vannak az árvízvédelem illetve a szennyvíztisztító kapcsán?

Remélem, az idei év minden különösebb csapadékmennyiség okozta gond nélkül elmúlik. Látható jelei vannak az előzetes intézkedéseinknek. Az Építők utcájába telepített vízpumpa teljesíti feladatát. Azonban tudni kell, hogy ha rövid idő alatt ötven milliméter csapadék hullik, nincs is az a víznyelő, ami akkora mennyiséget képes lenne elvezetni. Gondoljunk csak arra, hogy egy teli kádban lévő víz is lassan folyik le. Az Alsó utcában sikerült egy közel hatszáz méteres vezetéket lefektetni, ott sincsenek komolyabb gondok. Jelenleg a Cseh utcában zajlanak a munkálatok. Lépésről lépésre csináljuk, de még tíz év múlva is fogunk ezzel foglalkozni. Amit negyven év alatt az emberek betemettek, azt most ki kell ásni. Ami a szennyvíztisztító állomást illeti: elkészült a projekt, és ha jól tudom, a nyitrai vízügyi vállalat elsőként Gútát érintő pályázatát fogja beadni az EU-s alapokhoz. Ha sikeres lesz, akkor ez már jövőre megvalósulhat. Ott lesz a Dankó Pista telep mögött mintegy ötszáz méterre. Ha nem pályázati, akkor saját forrásokból kell megépíteniük, különben komoly pénzbírságot kaphatnak.

Jön a fűtési szezon, s ilyenkor mindig napirendre kerül a Kolbyt hőszolgáltató vállalat. Volt arról szó, hogy alternatív tüzelőanyagokkal fűtenének. Nincs igazán korszerűsítve és évek óta nem rentábilis a vállalat. Mi lesz a cég sorsa?

Most készül a város új energetikai koncepciója. Ez előrevetíti, hogy hogyan fogunk fűteni és az energiáinkkal gazdálkodni. Egyet látok, hogy továbbra is maradunk a gázfűtésnél. Az a helyzet, hogy a jelenleg meglévő kazánház elég nagy, több mindent elbírna, mégis csupán negyven százalékos a kihasználtsága. Képes volna sokkal több intézményt, lakást kifűteni.

A jelenlegi állapotában? Nem szükséges átalakítani vagy felújítani?

Igen, a jelenlegi állapotában, mert ők azért korszerűsítenek, oda is tízezer eurót adtunk. Éppen az a baja ennek a rendszernek, hogy nincs kihasználva.

Évekre visszagondolva az volt tapasztalható, hogy sokan lekapcsolódtak erről a hálózatról, még a II. Rákóczi Ferenc alapiskola is, és sokat megspóroltak a fűtésköltségeken.

Valóban volt ilyen trend. Akkoriban több lakótömb is lekapcsolódott, és össze kellene hasonlítani, hogy most hogyan állnak. Mert ez azért változó dolog, hogy melyik az olcsóbb. Ami az említett iskolát érinti: bármikor visszaköthető, de nem gondolkodunk rajta. Ez egy nagy kérdés, erre mindig vissza fogunk térni.

Ha tehát jól értem, az alternatív tüzelőanyag az valamiképpen kiszorult a lehetséges megoldások közül és maradunk a gázfűtéses rendszernél?

Nem látom reálisnak a faforgács, a szalmatüzelés alkalmazását. Viszont bedolgozunk olyat, ami áramot is termel. Ha nem használjuk fel az összes hőt, akkor áramot tudunk belőle termelni és eladni, vagy pedig ott van az a magas kémény, s erre is van egy komáromi cégnek egy szakengedélye, hogy visszanyeri a kéményből elszökő hőt, amit aztán visszavezet a kazánba. Tehát ilyenben is gondolkodunk.

Hogyan lesz egy ilyen cég rentábilis?

Jelenleg sem veszteséges. Igaz, hogy a nyeresége 4-500 euró. Ezt úgy érték el, hogy a cég létszáma radikálisan csökkent. Tíz év alatt mintegy tizenöt embert küldtek el. Úgy nőne a hatásfoka, ha olyan áron tudnánk nyújtani a hőszolgáltatást, hogy minél többen csatlakoznának. Komplexen kell tervet készíteni.

Szintén érdekes téma, hosszú ideje nem hallani róla: a közvilágítás felújítása.

Valóban, a következő önkormányzatra készítünk elő anyagot. Nem kérdés, szükséges a korszerűsítés. Mivel a városnak évente mintegy száznegyvenezer euróba kerül a közvilágítás. Olyat nem engedhetünk meg, mint néhány más, kisebb település, hogy éjjel néhány órára lekapcsolják a közvilágítást. A mai modern LED-technológia lehetővé teszi a spórolást. Létezik koncessziós szerződés, amely alapján bizonyos cégek megelőlegezik a modernizálással járó költségeket, és a költséghatékony rendszer által spórolt pénzzel törlesztjük az adott vállalatnak. Ám ez csak az egyik lehetőség. A másik, hogy évente felveszünk százezer eurónyi hitelt, és részenként saját magunk felújítjuk. Belátható időn belül ebbe belekezdünk.

-folytatjuk-

Borka Roland

Képarchívum, Kovács Adrián