Több, mint százéves hagyomány a pünkösdi sortáncjárás Gútán

Pünkösd egy keresztény ünnep, amelyet a húsvét utáni ötvenedik napon tartanak.  Az egyik legfontosabb keresztény ünnep, és szerte a világon ünneplik. Ez az ünnep jelenti a keresztény egyház alapítását és az új szövetség kezdetét. Az ünnepen a keresztény gyülekezetek általában istentiszteleteket tartanak, amelyeken megemlékeznek az eseményről, imádkoznak és énekelnek. Számos kulturális és hagyományos szokás is kapcsolódik a pünkösdhöz. Néhány országban a pünkösdi sortáncjárás hagyománya él. Gútán több, mint százéve őrzik a sortáncjárás hagyományát. 

A pünkösdi sortáncjárás, más néven pünkösdi királyjárás vagy pünkösdi királylátogatás, egy hagyományos népszokás, amely a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódik. A pünkösdi sortáncjárás többnyire a Kárpát-medencében, illetve a magyar nyelvterületen jellemző, de hasonló hagyományokat találhatunk más európai országokban is. 

A sortáncjárás során táncosok csoportjai járják a falvakat, városokat, vagy akár házról házra, pünkösdi köszöntőt mondva és dalokat énekelve. Általában színes, díszes ruhákban jelennek meg, és kosarakat, füzéreket, vagy virágokat visznek magukkal. A táncok lehetnek egyszerűek, körjátékok, vagy akár bonyolultabb népi táncelemek is. A pünkösdi sortáncjárás eredete több száz évre vezethető vissza, és eredetileg a termékenység, a jó termés, valamint a falusi közösségek összetartozásának megünnepléséhez kapcsolódott. Ma már inkább mint hagyományos népszokás, ünnepi eseményként vagy akár kulturális rendezvényként él tovább. 

A pünkösdi sortáncjárás fontos közösségi esemény, amely összehozza az embereket, és lehetőséget ad a hagyományok ápolására és megőrzésére. Ez egy alkalom arra, hogy az emberek örömmel és ünnepi hangulatban találkozzanak, táncoljanak és énekeljenek együtt.

(fotók - Tóth Tamás, Nagy Benita)