Szemét ügy a szemétügy

A tizennégy település alkotta társaságnak Gúta is részvényese, mintegy harminckét százalékos a részesedése.

Koczkás elmondta, nem javul a társaság gazdálkodása és egy 2012-es gútai határozat szerint a város nem a negyedi hulladéktárolóra hordja a hulladékot. Csökkentek a társaság bevételei, és a 2014-es évet százharminchét ezer eurós veszteséggel zárta. Koczkás kérte az önkormányzatot, irányozzanak elő valamilyen útmutatást a helyzet kezelését illetően.

Számos képviselői reakciót váltott ki ez a beszámoló, többen is elégedetlenségüknek adtak hangot, és többféle javaslat is megfogalmazódott.

Árgyusi Imre (független) képviselő, az árvíz- és környezetvédelmi bizottság elnöke nem volt elragadtatva a vállalat gazdasági eredményeitől. „Tudomásul vettük, hogy ennek a beszámolónak tartalma van, de nincs kiindulópontja. Megállapítást nyert, hogy a város harminckét százalékban részvényese a vállalatnak, ugyanakkor nem oda hordja a hulladékot. Így sem lehet csodálkozni a negatív gazdasági eredményeken.” – fogalmazott Árgyusi. Elmondása alapján kezdeményezni kellene a város vállalati részvényeinek eladását vagy éppen a többségi tulajdonrészhez szükséges részvények megvásárlását. „Két év alatt lehetséges nyertünk valamekkora összeget a költségvetésbe, azonban erről nincs kimutatás. A jelenlegi helyzetből kifolyóan elképzelhető, nemhogy fizetésképtelen, hanem működésképtelen lesz a vállalat. Gúta megközelítően 2200 tonna hulladékot nem a negyedi hulladéktárolóba viszi, ezért meg kell vizsgálni, milyen módon lehetne ezt a hiányt pótolni. Kezdeményezőnek kell lenni és szorgalmazni a szükséges változtatásokat.” – fogalmazott Árgyusi.

Mindezzel egyetért Ferencz László (független) képviselő is, aki szintén javasolta, kezdjen meg a város vezetése tárgyalásokat a tekintetben, hogy megvásároljuk azon települések részvényeit, akik szintén nem a negyedi hulladéktárolóba szállítják a hulladékot. Megnevezte, hogy minél hamarabb megkezdeni a tárgyalásokat Kamocsa és Királyfa településekkel.

Samu István (MKP) képviselő szintén felszólalt, kiemelte, hogy ne legyen egyes képviselőknek szereplési vágya és konstruktív megoldásokkal érkezzenek. „Minden képviselőnek kutya kötelessége monitorozni, ezért választották meg őket. Konstruktív javaslatokkal kell foglalkozni. Baj van, de keressük a legjobb lehetőségeket.” – szólt Samu. Mondandójának első részére reagált Ferencz László, aki kikérte magának, hogy szereplési vágytól fűtöttnek nevezzék, mert mint mondta, az elmúlt húsz évben mindezt bőven kiélhette és kikérte magának azt is, hogy a hozzászólását valaki így minősítse. Samu erre reagálva azzal zárta a mondandóját, hogy megoldást keresnek, és koncepció kidolgozásával foglalkoznak. „Senkit nem akartam megsérteni, csak gyorsítani az önkormányzat munkáját.” – mondta Samu.

Kettejük szócsatájának Horváth Árpád (MKP) polgármester vetett véget, kérve a képviselőket a megoldási javaslatok kidolgozására.

Németh Iveta (független) képviselő, a vállalkozói, mezőgazdasági és városfejlesztési bizottság elnöke éles kritikával illette az STKO N-14 vállalat gazdálkodásának összegzését. „A bizottság nem tetszését és elégedetlenségét nyilvánította ki ehhez az állapothoz. Valóban nem jutottunk el a konstruktív lehetőséghez, és a kéréseinket nem akceptálta a vállalat. Sőt, kinyilvánította Gúta iránt azt, hogy a város nem teljesítette a kötelezettségeit.” Hozzátette, felháborítónak tartja, hogy a város képviselete nem tudta elérni, hogy a vállalat felügyelőtanácsában kapjon egy helyet.

Lengyel István (független) képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke az ülésen elmondta, a vállalat semmibe veszi a város döntéseit és még kemény hangú kritikával látja el, s ez ellen fel kell szólalni. Provokatívnak nevezte azt, amivel a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalat minősíti Gúta hozzáállását. Ugyanakkor fontosnak tartja eldönteni, mihez kezdjen a város a vállalati részvényeivel.

Koczkás elmondta, hogy 2011-ben volt erről szó, azonban akkoriban nehéz időszakon ment át a vállalat, éppen akkor folyt az ún.: integrált engedély elbírálása, így ez az idő nem volt alkalmas ezen megoldások megvitatására. Viszont az önkormányzat által javasoltakat írásban elküldték a vállalatnak.

Horváth Árpád polgármester számos kérdőjelet lát a negyedi hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatban betöltött városi szerep körül, mivel állítása szerint 2016. január elsejétől megváltozik a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, amely konkrétan kitér az újrahasznosítás kérdéskörére. Elmondása alapján e tekintetben, az országban mintegy tizenhárom olyan cég kaphat erre engedélyt, amivel aztán segíteni lehet a hulladékmennyiség csökkentését és növelni az újrahasznosítási tételt, s ez bevételt fog jelenti a városnak. Terveket idézve elárulta, a zöldhulladék újrahasznosításra lesz lehetőség pályázni, amelynek értéke mintegy fél millió euró.

Borka Roland